A penci múzeum gyűjteményében található egy első világháborúból származó zászlószalag. A zászló felirata: K. u. K. I. R. 23. A felirat a „Kaiserliche und Königliche Infanterie Regiment 23." rövidítése. Jelentése 23. császári és királyi gyalogezred. A német k. u. k. rövidítés az Osztrák–Magyar Monarchia közös intézményeinek megjelölésére szolgált, megkülönböztetésül Ausztria illetve Magyarország saját intézményeitől. Azt fejezte ki, hogy a közös uralkodó intézménye és személye volt a két birodalomrészt összekötő legfőbb kapocs.

Markgraf von Baden KuKIR 23

 

Az ezredet 1814-ben alapította Markgraf von Baden. Kiegészítő körzete Zomborban volt. Helyőrségei Budapesten és Zomborban működtek. Az alapításkor az ezred 52%-a volt magyar, 34%-a német, s 14%-a egyéb nemzetiségű. Parancsnoka Wilhelm Edler von Pflanzer ezredes volt. A magyar uniformis meggypiros volt ezüst gombokkal.

A penci múzeum kincsei - I. világháborús zászlószalag

A penci múzeum zászlószalagjára az alábbi jelmondat van belehímezve: Magyarok Nagyasszonya légy bátor s vitéz ezredünknek oltalma!

Egy hadi albumból* az is kiderül, hogy a gyalogezred lehetőségeihez képest nagyon jól teljesített, rendszeresek voltak a kitüntetések, az ezeknek szentelt oldalakon ötszáznál is több név szerepel. 1914 augusztusa és 1916 novembere között a 23. gyalogezred katonái 16 arany vitézségi érmet, nagyjából 1500 ezüst és bronz vitézségi érmet, 86 vas érdemkeresztet és 10 német háborús szolgálati érmet kaptak összesen. Az egyes esetek részletes leírásából az derül ki, hogy a huszonhármasok folyamatosan túlerővel szemben harcoltak, a csaták során domináltak a géppuskák, és az sem volt ritka, hogy egy néhány fős raj több száz ellenséges foglyot és fegyvert zsákmányolt.

A 23. gyalogezred hadialbumában az is olvasható, hogy az ezredet sok helyen bevetették. A tűzkeresztségen 1914. augusztus 18-án esett át Sabácnál, Szerbiában. Még augusztusban az orosz harctérre vezényelték őket, ez az időszak a „két galíciai offenzíva" című bekezdés alatt szerepel az albumban. Ezekben a rettenetes harcokban kétszer is komoly visszavonulásra késztette őket az orosz hadsereg, egyszer egészen a magyar határig szorultak vissza a súlyos veszteségeket elszenvedő császári és királyi csapatok.

A huszonhármasok még 1914. novemberben Sziléziába kerültek, itt is az oroszok ellen harcoltak a II. hadsereg kötelékében. Sulmierzice, Korzenice, Turovice mellet ütköztek meg az ellenséggel, az év utolsó csatáját december 27-én vívták Potok mellett. Ez olyan jól sikerült, hogy a következő hat hét viszonylagos nyugalomban telt.

1915. február vége már a Kárpátokban érte a katonákat, itt mínusz húsz fokos hidegben, méteres hóban harcoltak a mai Lengyelország déli határvidékén. A hadialbum szerint „a kárpáti harcok a legdicsőbb napjai lehetnek az ezrednek". Március 28-án már az akkori Magyarországon, Újszomolnoknál vették ki a részüket az orosz előretörés megfékezésében.

1916 elején Zborow (Zboriv) környékén állomásoznak – hadseregtartalékként.
A Hadkiegészítő emelkedetten, de tényszerűen fogalmaz: „A zombori hadkiegészítő kerület tényleges és tartalékos állományából 10.000 ember követte a legfelső hadúr mozgósítási parancsát: 40% magyar, 40% német, 13% bunyevác és sokác, 7% szerb. (...) A vallás, a nemzetiség és nyelvkülönbség ellenére is mindannyian átérezték a katona legelső kötelességét, amelynek teljesítésére a zombori hadkiegészítő irányította őket a becsület mezejére: harcolni és küzdeni, győzni vagy meghalni Istenért, az Uralkodóért és a hazáért!"

A hónap műtárgya - I. világháborús zászlószalag - 2015.10.08.

A 23. gyalogezred 1915. július 26-án Kamionka-Sztrumilowánál átkelt a Bug folyón, és „minden ellenséges ellenállás ellenére egész Galicián át orosz földre is eljutott". 1915 telén aztán a huszonhármasok is belekényszerültek abba a lövészárok-háborúba, amiről az első világháború annyira ismert. Zorow-Jezierna környékén „erős állásokban", de „állóharcok mellett telt el az idő egész április, május hóban, az ellenséges front néhol alig ötven lépésre volt", így aztán „napról napra kézigránát harcokat, folyamatos földalatti aknaharcokat, a pokol minden próbáját" kellett megélniük.

*A cs. és kir. 23. gyalogezred Hadi Albuma 1914-1916 - szerkesztette Kun József Jenő |

Felhasznált forrás:
http://index.hu/tudomany/tortenelem/anagyhaboru/