Öröknaptár a 4100. évig

A Penci Jakus Lajos Cserhátalja Falumúzeum régi kiadványai közt egy érdekes könyvre bukkanhatunk. Az 1822-ben megjelent könyv a kor szokásának megfelelően meglehetősen hosszú, bőbeszédű címmel rendelkezik: "Régi és újabb Kalendáriumokról, a Napforgása, és Hóld járása szerént való Esztendőkről, a' Húsvét és egyéb Innepeknek, és a' Hóld idejének is időről időre 4100-dik Esztendőkig való kicalculálása, vagy megtudása módjáról készült rövid jegyzések. Írta Karap Péter, a Nemes Hajdú Kerületnek Tábla-Bírája. Debreczenbenn nyomtattatott Tóth Ferencz által 1822."

A szerzőről, Karap Péterről Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái címűművében az alábbiakat olvashatjuk: Karap Péterről (Hadháza, Hajdú vármegye, 1753. szeptember 26. – Hajdúböszörmény, 1826. július 11.) megyei főügyész és hajdúkerületi táblabíró. Debrecenben járta iskoláit és 1775. április 27-én lépett az ottani református főiskola felsőbb osztályába. 1777. március 18-án a geszti rektorságból visszajött Debrecenbe s ismét itt folytatta tanulmányait. 1779. március 9-től 1782. március 12-ig Szóváton (Hajdú vármegye) volt rektor. Ezután Bécsbe ment tanulni és ismereteit gyarapítani. Miután tanulását elvégezte, előbb Hadházán, azután Szoboszlón, utóbb Hajdúböszörményben volt városi jegyző. 1793-ban a Hajdúkerület tiszti főügyésze lett, mely hivatalát 30 évig viselte; utoljára mint hajdú kerületi főtanácsbíró nyugalomban élt.

Január hónap eredetéről az alábbiakat olvashatjuk a kötetben: A' régi Rómaiak esztendő első Hónapját Numa Királyok rendeléséből nevezték Januáriusnak Janusról. a' ki Itáliának legelső királya vólt. Azért kezdették pedig a' magok esztendejeket akkor tájbann, mivel a' Nap is akkor tér meg Délről viszsza Észak felé a' maga útjánn, vagy abrontsánn, (melynél fogva a' világosság, vagy nappal hoszszabbodni kezd; a' setétség, vagy éjtzaka pedig rövidűlni) hogy így egy pontról kezdődjék a' nap és az esztendő, Ovidiusnak ezen verse szerént:

Bruma novi prima est, veterisgue novissima solis
Principium capiunt, Phoebus et annus idem.

Ez a' Hónap a' Bóldogságos Szűz Mária tiszteletére neveztetett Bóldog Aszszony Havának, melybenn is ezek a' nevezetesebb napok: Kis Karátsony vagy Új Esztendő napja, Víz Kereszt napja, Pál fordúlása vagy megtérése.

A kötet tehát afféle öröknaptár, mely 1532-től 4100-ig ad tájékoztatást a naptári napokról, s amelynek ugyan nem dolga a hónapok eredetével foglalkozni, így csupán miután gyakorta szóba kerültek a hónapok, ezért szolgál eredetükről némi információval. A felsorolás után, a decemberi hónapot követően meg is jegyzi mindezt: "Ezek az előre botsáttattak , vagy semmi részbenn, vagy legalább igen kevéssé tartoznak az alább előadandó dolgokra: a' mennyiben mindazáltal a' Kalendáriumbann előkerülnek, annyiban nem vólt szükségtelen ezeket is megemlíteni azoknak kedvekért, a' kiknek az alsóbb Oskolákbann tsak ennyit sem vólt módjok tanúlni. A' ki az eddig mondottakról többet szeret tudni, olvassa meg Heortocratest, Broughtont, s' egyebeket."

Meglehet, hogy e téren kissé hiányos a képzési rendszerünk, s nem csupán az "alsóbb Oskolákbann" nem találkozhatunk elég információval a tananyagban a hónapok nevének eredetéről, így készséggel közzétesszük e önmagát felszínesnek nevezető forrást, amely azonban mégis sok érdekességgel szolgálhat számunkra.

Végh József