Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely

A penci múzeum kőtárának legérdekesebb darabjai a kisépület falába vannak beépítve. A legtöbb kőfaragvány a csővári várból származik. Ezek sorában találunk egy méretes kőlapot, mely egykoron a vár nagytornyának lépcsője, vagy könyöklője lehetett. A kőlapba egy klasszikus malomjáték-rajzolatot véstek bele a vár egykori lakói. Ezek szerint a várlakók – lehettek törökök, vagy magyarok is – e játékkal múlatták az időt.

A malomjáték ókori eredetű, talán már 5000 éves. Legősibb változata a 3x3-as négyzet alakú játékmező (egyszerű malom). A kettős malom története az ókori Egyiptomban legalább a XIX. dinasztiáig, pontosabban I. Ramszesz uralkodásáig (i.e. 1400 és 1366 között) vezethető vissza, amint azt az Újbirodalom egy thébai szentélyének padlóburkolatára vésett malomjáték bizonyítja. Európában a kettős változat terjedt el, feltehetően a középkori diákság játékain keresztül.

Nem véletlen, hogy a malomjátékok szinte a gyermekkor első stratégiai pozíciójátékai. Egyszerű, szabályai gyorsan megtanulhatók, nem igényel különösebb felszerelést: akár porba, vagy papírlapra – vagy mint leletünk mutatja, kőre – rajzolt játékmezőn játszható. A „korongok" lehetnek kétféle, sötét és világos színű kavicsok, gombok, szemtermések, stb. Nem a penci rajzolat az egyetlen, amelyet a korai századokból ismerünk.

Nagy Károlynak az aacheni székesegyházban látható egy szép trónusa. A trónus anyaga márvány, ilyen kőanyag a távolabbi környéken sem ismeretes. Régi vita az, hogy honnan került oda a kőanyag, illetve, hogy az egész trónszéket szállították-e oda Rómából, Bizáncból vagy a Szentföldről, hiszen Nagy Károly a római császárok utódjának tekintette magát. Így az első kérdés az, hogy a kőanyagot elsődlegesen e célból fejtették és alakították ki, vagy pedig másodlagosan használták fel. Ennek eldöntésére egy megfigyelés segítségünkre lehet. A trón kőlapokból áll. A jobb oldali oldallemezt megfigyelve megállapítható, hogy abba is egy malomjáték hálózata van belekarcolva

Hasonló kőbe karcolt malomjáték maradt ránk a Somogy megyei Kereki várából, s ismerünk egy malomábrázolást III. Béla palotájából, Esztergomból. Az első pataki várat a tatárjárás után építették a Sátoraljaújhely melletti várhegyen. A pataki erdőispánság központjaként a magaslati pontról ellenőrzés alatt lehetett tartani a hegyvonulat tövében elterülő síkságot. Itt is találtak olyan kőlapot, amelybe egy malom-játék körvonalait karcolták. Öt-hatszáz évvel ezelőtt ezen játszottak a vár lakói.