A hónap műtárgya a penci múzeumban - Egy szódásüveg

A szódavíz eredetét illetőleg fenntartja magát egy közkeletű hiedelem, miszerint hungarikum, egészen pontosan Jedlik Ányos, a dinamó atyja találta fel. Valójában azonban a brit Joseph Priestley volt az első, aki széndioxiddal vegyített vizet állított elő 1767-ben. Őt a genfi Jacob Schweppe követte a sorban, aki 1813-ban egy hatékony módszert talált fel a szikvíz ipari méretű előállítására. Ám mivel találmányát titokban tartotta, ezért a szóda olcsó és nagy mennyiségben történő gyártásának kérdése továbbra is nyitva maradt. Jedlik volt az, aki kidolgozta a szikvíz Magyarországon való olcsó és hatékony termelését – módszere révén sokkal kisebb a gázveszteség az eljárás folyamán. A szikvizet először gyógyászati célokra alkalmazta: az 1831-32-es kolera alatt a betegeknek enyhülést hozott, és savas kémhatása miatt a járványt sem terjesztette. 1841-ben Jedlik elkészíttette az első, nagy mennyiségű szikvizet termelő berendezést. A szénsavas vizet olcsón, egyszerűen előállító szerkezet gyorsan elterjedt Jedlik találmánya nyomán. Számos kisiparos szakosodott nagy mennyiségű szódavizet előállító berendezésekre, amit a lakosság rendszeres időnként töltethetett fel szódásüvegébe. Ez a szódásüveg üvegtesttel és csatos fémfejjel rendelkezett, a testet sodronyhálóval vették körül, a széttörést kivédendő.

Az elmúlt 200 év szikvíztörténete egybeforr a magyar iparosság történetével, s a magyar történelem is gyönyörűen kirajzolódik mögötte. A szikvízkészítés az 1800-as évek harmadik legnagyobb iparága volt, 4500-5000 szikvízkészítő dolgozott. Még a húsvéti locsolkodás is hozzájárult az elterjedéséhez. Sokan ugyanis szívesebben fogadták a szódával való locsolást, mint a különböző illatosított „otykolontyos" vizekkel.
Vörösmarty 1842. október 5-én írta meg híres versét, amelyből megtudhatjuk, hogy "Fölfelé megy a borban a gyöngy". - Igen ám, de a borban csak akkor megy fölfelé a gyöngy, ha szódavizet vagy ásványvizet öntöttek hozzá. A fröccs születése Fóton történt, Fáy András híres pincéjében. A jelen lévő Jedlik Ányos, a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt. Ő azonban, németesen, spriccernek nevezte. Vörösmartynak ez a szó nem tetszett és helyette találta ki a fröccs szót.
A penci múzeum szép, sodronyhálós szódásüvege az 1900-as évek eleji polgári ízlést bemutató Evva szobában található. A szifonfejen felirat található: Hóra Pest 3086.
A háború előtt Landsmann József gyártott Pencen szódát. Lehetett nála vásárolni kis- és nagyüveggel egyaránt. Előbb saját kútjának vizét használta ehhez, később már Cigánkáról és a községi közkútból hordta a vizet hordókban haza. A szódagyártást a legutóbbi időkig Lestyán Dániel folytatta.

Felhasznált források: http://hg.hu/Oláh Zsófia írása
http://spriccer.blogspot.hu/