A hónap műtárgya
A Petőfi táblatöredék története

A penci múzeum kincsei között a kisépület falánál egy emléktábla-töredék található. Valaha az aszódi gimnázium falán hirdette, hogy itt tanult a nemzet jeles költője, Petőfi Sándor. Egy idő után azonban új táblát készíttettek, s a régi feleslegessé vált. A kőlapot ekkor megfaragták, hogy alkalmassá váljon a káposztás hordóba a savanyításhoz nyomatékul. Később innen is kikerült, s lépcsőként használták valamelyik szolgálati lakás bejáratánál. Itt találta meg Jakus Lajos bácsi, a múzeum alapítója, hozta Pencre a múzeum új büszkeségeként. A táblatöredék teljes szövegét többen próbálták megfejteni, de az eredeti felírás feledésbe merült. A legújabb helytörténeti kutatások során bukkantunk rá a táblaállítás történetére.

A Petőfi emléktábla állítás gondolata már korábban is tervezték. Ompolyi Ernő, a Váczvidéki Lapban egy nyílt levélben fordult Csengey Gusztávhoz, a gimnázium igazgatójához, s javasolta, hogy emléktáblával jelöljék meg a Fő úton lévő Neumann-féle házat, ahol Petőfi Sárkány Sámuellel, a későbbi pilis pappal és Neumann Károllyal együtt lakott. A tábla elkészült ugyan, de nem erre a házra, hanem a gimnázium falára került.

Petőfinek diákéletéből címet viselő tárcát dr. Vutkovich Sándor (1845 - 1905), filozófiai doktor, jogakadémiai tanár, irodalomtörténész, szerkesztő írta. Az írás az Ellenzék című, Kolozsváron megjelenő lapban jelent meg 1908. június 3-án. A szerző ezernél is több vezércikket írt. A Petőfi-kultusz terjesztése érdekében számos cikke jelent meg külföldi lapokban is. „Halhatatlan költőnknek gyermekkorát számos emlék aranyozza meg. Az aszódi diákélet, ahol Petőfi először áldozott a múzsának és szerelemnek, sok kedves epizódot tár föl. Költőnk ugyanis három évig járt iskolába Aszódon, t. i. 12 éves korától fogva 15 ig. Az aszódi ágostai hitvallású. evangélikus algimnáziumon emléktábla hirdeti azt, hogy Petőfi ott tanult.
Az emléktáblán a következő felirat olvasható:

Petőfi Sándor
itt járt iskolába 1835/36—1837/38. évben.
Itt lobbant fel a láng, itt nyerte olympi tüzét a
Legszeretőbb költő, a haza Tyrtaeusa.
Szelleme bölcsőjét itt hű anya őrzi; szegény bár:
Kincse, e lángemlék, átragyog ifjaira!
Emelte a kegyelet 1875 május 26-án.

Payerl K. Vácz.

A verset Csengey Gusztáv készítette, aki az aszódi gimnáziumnak volt igazgatója, mielőtt Eperjesre távozott az ottani ev. kollégiumhoz teológiai tanárnak, s akinek működéséhez sok kimagasló irodalmi és nemzeti mozzanat fűződik. Ő szervezte a többi közt a Petőfi-önképző kört s az újabb írói nemzedéknek sok jó nevű tagja, mint Gerő, Darvai s a Moravcsikok tőle kapták az első impulzust. Moravcsik Mihály evangélikus lelkész Petőfi ösztöndíjat alapított. A tőke jelenleg 1500 forint. Évenkint 2-3 aranyat adnak belőle annak, aki a legjobb magyar stiliszta, a többit tőkésítik."

Annak a bizottságnak az élén, mely aztán 1875. évi május hó 26-án leleplezte a Petőfi emléktáblát, az ifjú Ráday Gedeon gróf, a későbbi honvédelmi miniszter volt.

A tábla díszítése és a míves felirat Payerl Károly, váci műköves mester munkáját dicséri. A versezetben szereplő Tyrtaeus, Echembrotus fia, a harcias elégia legtökéletesebb képviselője, a második messenei háború idejében (685–668. Kr. előtt) élt Spártában.

A Petőfi táblatöredék története

V.J.