Az első világháború penci emlékművének felirata és névsora

PRO PATRIA
1914 - 1918
PENC NAGYKÖZSÉG
HŐSI HALOTTAINAK EMLÉKÉRE.
BÜSZKÉK VAGYUNK REÁTOK HŐSI HALOTTAINK
IMÁINKBA FOGLALUNK
ÁLDOTT LEGYEN HŐSI EMLÉKETEK
HAZÁJUKÉRT ÉLETÜKET ÁLDOZTÁK
A KÖVETKEZŐ HŐSÖK

Babinszki István
Bednár András
Bednár József
Brhlik Pál
Dobisz István
Dudás István
Károlyi József
Kiss János
Kollár József
Kravjár János
Kravjár Mihály
Lackovszki András
Maruszky István
Pápai Ferenc
Proszka János
Rózsa János
Scluch István
Varga János
Zima Mihály

Az oldaltáblán:
Klein Vilmos
Kucsa István
Kucsera István
Latrovszki Mihály
Mátéka István
Szpiszár Károly

A másik oldaltáblán:
Babinszki János
Beck Ferencz
Dudás János
Gyetven János
Járay Gyula
Járay István
Járay Lajos

Jakus Lajos ír még Klenyan Mihályról, aki nem akarván a háborúba menni megtagadta a katonai szolgálatot. Megszökött, s ezért a bíróság golyó általi halálra ítélte. Így vált a háború áldozatává 1915. januárjában, Kassán.

Az 1926-ban felállított hősi emlékmű

Penciek az első világháborúban

A Ladányi-féle megyemonográfiában találhatunk néhány adatot a háborút megjárt néhány penci lakosról.

 


 

Jőcsei Czirják Frigyes

Gazdálkodó. Pusztamindszenten 1874-ben született, Oszálon, Halason tanult, Debrecenben járta a gazdasági iskolát. A bácsmegyei közalapítványi uradalomnál volt az első beosztása, majd Bősön és a Dóry-féle birtokon volt gazdatiszt. 1927 óta bérli a 200 holdas birtokot. A világháborúban az orosz és az olasz fronton harcolt, megsebesült. Ezüst és aranya érdemkereszt kitüntetése van. Neje: Brucker Janka.

 


 

Kokavai és kishonti Gerengay Pál Gusztáv

Evangélikus tanító. Hodrusbányán,1894-ben született. Selmecbányán szerezte meg tanítói oklevelét, majd a harctérre vonult és 1920-ig fogságban sínylődött. 1912 óta tanít Penczen és paphelyettesi funkciókat is végez. Több vidéki lapmunkatársa. Több monografiát írt meg, népmondák gyűjtésével is foglalkozik. A magyarosítás terén érdemes munkásságot fejtett ki.

 


 

Hanyipusztai és lőrinczkátai Laczkovich Imre

Körjegyző. Galgahévízen,1881-ben született, érettségit Léván, s közigazgatási tanfolyamot Debrecenben végzett. Tiszaladányban, Bábonyban működött, majd Rétságon aljegyző volt. Rádon jegyző volt. 1931. óta a penczi körjegyzőség vezetője. A világháborúban fogságba került, Signum laudis II. osztályú katonai érdemkeresztet, és két sebesülési éremkitüntetést kapott. A Hangya elnöke, a Levente egylet vezetője. Jelentős érdemei vannak a község fejlesztése körül. Neje: nemesmittai Begyáts Jolán.

 


 

Pápai István

Gazdálkodó. Penczen 1885-ben született, 1905-ben nőül vette Lenhardt Borbálát, 1914-ben a harctérre vonult, 1915-ben sebesülten fogságba esett, ahonnan 1918-ban került haza. Községi pénztárnok, a Hangya igazgatósági tagja és könyvelője.

 


 

Jakus Lajos említi továbbá Novák Jánost, a "penci szőlők istápolóját", aki Laczkovich Imre és Gerengay Pál társaságában együtt volt a szibériai hadifogságban.
A múzeum névadójának könyve hírt ad Dobisz Mihály, Körmendi László és Szlonka Mihály világháborús szolgálatáról is.

 


Források:

Jakus Lajos: Penc múltja és jelene 2002
Dr. Ladányi Miksa: Nógrád és Hont vármegye, Budapest, 1934.