| Találatok: 4370
Katolikus templom
Az első, a penci egyházra vonatkozó ismert adatunk 1358-ből származik, mikor Pench-i Erihus (dictus) Andrást, mint nógrádi esküdtet említik. 1423-33-ban említésként szerepel az „egyház rétje" kifejezés, melyből kiderül, hogy az egyház kegyurai a Penczy család tagjai voltak. 1757-ben még romokban álló templomát említik, melyet aztán Kőrössy Samu özvegye, Kisvárdai Mária építtette újjá 1769-ben, a török hódoltság alatt elpusztult régi helyére, Krisztus Urunk színeváltozása tiszteletére. 1870-ben bővítették tovább, s alakították ki mai formáját. Az átalakítás megőrizte az eredeti félköríves szentélyzáródású, ismeretlen korú sekrestyével ellátott, torony nélküli templom alaprajzát. Egy 1934-es forrás említi, hogy a szentélyben nagyon régi olajfestmény van, amely az egyiptomi menekülést ábrázolja. Bejárata eredetileg nyugaton, a mostani szentély helyén volt. Az 1969. évi munkálatok során bontották ki az eredeti déli bejáratot, s így tudták bemutatni az enyhén csúcsíves, homokkőből faragott ajtó részletét.
 |
 |
| A katolikus templom egy régi képeslapon és ma | |
Érdekességként említhetjük, hogy az egykoron Penchez tartozó Sűgyi pusztán szintén állott egy templom. A török hódoltság alatt, az 1456. évi defter említi Horvát János elhagyott majorságát, melyet a penciek művelnek. A templomos a falu a 10-11 századtól a 13-14. századig állott fenn. A váci káptalanhoz tartozó terület 19. századi térképén Puszta Templom felirattal jelzik a helyét. A hódoltság után az elnéptelenedett területre betelepített szlovákok adták neki a templomhely jelentésű Kosztolik nevet. (Ugyanígy keletkezett a Lucfalvához tartozó hasonló földrajzi név is.) 1866-ban egy feltáró ásatás során megtalálták a szenteltvíztartót és egy kulcsot is az építésre használt kövek és habarcstörmelék között. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a templom lépcsőit a közeli magtár küszöbeként használták fel.
 |
 |
| A katolikus templom főoltára és egy régi feszület a templomkertben | |
Evangélikus templom
A egyház keletkezésének első biztos nyoma az 1779. évre esik, mert ekkor már szervezett egyházi életet éltek az itt élők. 1787-ben megindult a gyűjtés egy építendő imaházra és iskolára. Az imaház az iskolához volt toldva. A temetéseknél s egyéb alkalommal a katolikusok harangjait használták. 1788. márciusában haranglábat építettek, amely a jelenlegi templommal szembeni kertben volt felállítva. 1796-ban aláépítik a haranglábat. Egy szerencsétlenség is éri az egyházat, mert a nagyobbik harang megrepedt. 1803. szeptember 19-én éjjel ismeretlen tettesek betörtek az imaház ablakán és ellopták a szószéket az asztalkával és a terítőket. 1811-ben a négy faoszlopos roskadozó haranglábat lebontják és új kőből való harangláb építését határozzák el. A harangláb az „imaház mellett" épült. 1822-ben gyűjtés folyik egy új templomra és mikor különböző adományokból az összeget előteremtette az egyház, 1825-ben hozzáláttak a mostani templom felépítéséhez, a Vizsolyi János által adományozott telken épült régi imaház és iskola helyén. Ez a munka óriási anyagi és munkaáldozattal 5 év alatt Isten segítségével lett befejezve és 1830-ban.
Az oltárkép Raffael Santi: Krisztus megdicsőülése című vásznának másolata, melyet Rumbold budapesti festő festett. A legnagyobb harangot 1917-ben hadicélokra elrekvirálták, s 1920-ban pótolták. 1930-ban, a templom 100 éves évfordulójára kívül-belül renoválták az épületet.
 |
 |
| Az evangélikus templom és főoltára | |
Baptista imaház
Építése 1942-ben kezdődött meg, majd 1984-ben kibővítették.
Mária Magdolna kápolna
1820-ban épült, egy, a szőlőültetvényt megkímélő jégeső miatti fogadalom eredményeként. Építtetője Horváth János nézsai bíró.
 |
 |
 |
| A kápolna egykoron és ma | ||
A Jakus Lajos Cserhátalja Falumúzeum
A falu múzeuma - amely négy falu helytörténeti emlékeit gyűjti össze - a szintén műemléki védettség alatt álló egykori Osztroluczky-kúriában foglal helyet. Rendkívül gazdag régi kelta és szkíta tárgyi emlékekben, köszönhetően a múzeumot 1952-ben megalapító - az akkori iskolaigazgató, történész, régésznek - Jakus Lajosnak. A múzeumot 50 évig vezette és tárlatát évről évre gyarapította. Neki köszönhető, hogy nem vesztek el a régmúlt és jelenkor emlékei. Személye elismert Petőfi kutató.
A Múzeum egész évben nyitva tart és látogatóit szeretettel várja. Gazdag régészeti anyaggal, értékes kőtárral és sokoldalú néprajzi tárgyi anyaggal rendelkezik. A szőlészetet, borászatot a prések képviselik, közülük a legrégebbi 1824-ben készült. A szövés-fonás teljes eszközanyaga és mintegy 150 csővári hímzés is megtalálható a gyűjteményben. Állandó kiállítása, A Cserhát történeti emlékei - Penc, Rád, Kosd, Csővár régészeti, néprajzi, történelmi dokumentumait tárja a látogató elé. Kőtárában csővári gótikus és reneszánsz faragványok és penci barokk emlékek láthatók.
Kozáky- vagy Evva-kúria
Az épület ma általános iskolaként üzemel.
A Kozáki-kúriából az apagyi Evva család által kastéllyá felfejlesztett épületben kapott helyet a nagyiskola, míg a kisiskola a Haltenberg-kúriában található.
Osztrolenszky - pince
Boltozata a középkort idézi: a 15-16. században épült.
Kálmánházy-kúria
"L" alakú, földszintes, klasszicista épületét 1810 körül emelték. Ma is lakott. Udvarán toszkán oszlopos tornácot láthatunk.
 |
|
| A Kálmánházy kúria és egy síremlék a templomkertben | |
A Kozmikus Geodéziai Obszervatórium
A község határában található.
Az Obszervatórium feladata a geodéziai célú űrtechnikák nemzetközi eredményeinek megismerése, kapcsolódó hazai K+F feladatok ellátása és az eredmények bevezetése a hazai gyakorlatba, valamint a hazai felsőrendű geodéziai hálózatok karbantartása és folyamatos fejlesztése, a Magyar Űrkutatási Iroda bázisintézményeként hazai és nemzetközi kutatási programok megvalósítása.