A penci múzeum Evva-szobájának éke az a szép velencei tükör, amely a Malcomes-kastélyból származik. Ennek kapcsán néztünk utána annak, hogy mitől is különleges egy ilyen, szobadísznek is kiváló tükör.

A tükör ótörök eredetű szó lehet, a mai csuvas nyelvben a tükröt a töker szó jelöli. Ez valószínűleg a tárgy többnyire kerek alakjával kapcsolatos, és a török nyelvekben általános „kerek", „kerék" jelentésű tekir/teker szócsoportba tartozik (csagatájtekir, oszmántörök és azeriteker), akárcsakamagyarteker és tér („visszatér", „megtér") szavak. A tükör neve latinul speculum. Ebből származik a „spekulálás" kifejezés, amely a régi magyar nyelvben a tudományos gondolkodást, vizsgálódást jelentette. A szó eredete valószínűleg az, hogy az egyik legmegbecsültebb tudomány, a csillagászat művelői az éjjeli égbolt kémlelésére különféle tükröket használtak, vagyis „spekuláltak".

A legrégebbi, nem "természetes" tükröt csiszolt rézkorongból készítették, ofkorsz ismerték és használták az egyiptomiak, az etruszkok is, a rómaiak pedig már szinte iparszerűen gyártották, javarészt egyik oldalán csiszolt fémlap volt maga a tükröződő felület. Rómában leginkább bronzból, de ezüstből, sőt aranyból is készítették.

Javarészt a középkorban is fémtükröket használtak, de emitt-amott már megjelennek a fújtüveg tükrök, amelyet általában nagy becsben, ládikában tartották az egyéb használati és piperetárgyak között, az előkelőbbek pedig ékszerként is viselték. A férfiak zsebben, a hölgyek pedig övre akasztott láncon.

Ezek a tükrök még úgy készültek, hogy a forró üveglapra ónt öntöttek, de aztán jött a mi kis velencei társaságuk a saját belső tükörkészítési alkímiájukkal (ahol ónból és higanyból létrehozott amalgámmal vonták be az üveget)

A velencei tükör a tükrök szülőanyja volt. A XVI. században ugyanis a gyártmányairól világszerte ismert s dicsért velencei, muranói üveggyárban felfedezték az üveg tükrök készítésének és tökéletesítésének titkát: a higanyborítást, mely sokkalta ragyogóbb és élethűbb képmást mutat a beletekintőnek. A tükörcsiszoló mesterekre is igaz volt, hogy titkos mesterségbeli praktikáik miatt csak fővesztés terhe mellett hagyhatták volna el hazájukat, ennek ellenére a XVII. század közepére London és Párizs palotáiban szintén találunk hasonlóan grandiózus alkotásokat. A művészi tükrök gyártása különösen akkor lendült fel, amikor Franciaországban a 17. század második felében, XIV. Lajos uralkodása alatt felfedezték az üveg öntését (így már nagyméretű tükröket is elő tudtak állítani). A társadalmi elit köreiben olyannyira elterjedt a tükör, hogy például a versailles-i királyi palota fényűző pompájának jelentős része is csodálatos tüköralkotásainak köszönhető.

1835-ben, egy Justus von Liebig nevű úriember kikísérletezte, hogy a tükörgyártáshoz a megfelelő fém az ezüst lesz, megteremtve a modern tükörgyártás alapjait.

A velencei tükrök szépsége felülmúlja a tükörrel, mint tárggyal szemben támasztott elvárásainkat: mondhatjuk azt is, hogy a funkción túlmutató markáns díszítettség tulajdonképpen a védjegye ezeknek a fazettázott , csiszolt, maratott díszekkel ellátott műveknek.

A tükör sok babonában szerepel. Néhány példa:

  • A tükör széttörése hétéves szerencsétlenséget okoz, mivel megsérül a képmás, és ez megbosszulja magát. A következmények elkerülhetők a cserepek feketére festésével, vagy folyó vízbe mártásával.
  • Nem szabad széttört tükörbe nézni, mert ördög van benne. Egy másik hiedelem szerint az ember elveszíti energiáit, vagy, ami még rosszabb, szerencsétlen lesz, ha széttört üvegbe néz.
  • Nem szabad kisgyereknek tükröt mutatni, mert ijedős vagy beteg lesz.
  • Ha valakinek vissza kell fordulnia, és haza kell mennie, mert otthon felejtett valamit, akkor látnia kell a tükörképét, mielőtt újra elindul, különben sok akadály vár rá.
  • Ha halott van a háznál, akkor a tükröket le kell venni, vagy le kell takarni, nehogy a meghalt lelke csapdába essen, és az élőket ijesztgesse.
  • Menstruáció, terhesség alatt, vagy közvetlenül szülés után nem szabad a tükörbe nézni, mert ekkor a nő saját nyitott sírját látja.
  • A tükör előtt nem szabad rosszat mondani, és saját magunkat kritizálni, mert a tükör visszatükrözi az elmondottakat.
  • Minden reggel bele kell nézni a tükörbe, és megkérni, hogy verjen vissza minden rosszat, és ezzel védje meg a házat minden rossztól.
  • Az energiák feltölthetők napkelte előtt vagy napnyugta után a tükörkép szemébe nézve.
  • A hálószobában az alvót nem szabad tükörnek visszatükröznie, mert akkor az rosszul alszik. Az alvatlanság kivédhető egy, az ágy alá tükröző felületével lefelé fektetve.

penc-muzeum-a-honap-mutargya-a-velencei-tukor-20180215

Felhasznált források:
http://olomuveg.blog.hu, https://www.nlcafe.hu/, https://hu.wikipedia.org


1. az angol "of course" (= természetesen, persze) fonetikusan leírva
2. Az antik, vagy modern felületet méltó módon díszíti a szépen kivitelezett díszcsiszolás (ún. fazettázás), amikor az üveg vagy tükör kerületét meghatározott szögben csiszoljuk. A felület e különleges eljárásnak köszönhetően csodálatosan szórja fényét, és elegáns dísze lesz bármely helyiségnek.